[OpenBioMaps] urgeburge

Bérces Sándor bercess at gmail.com
Tue Apr 27 14:56:24 CEST 2021


Sziasztok!

Talán többeteket érdekelhet, hogy Bán Miki segített összerakni az
ürgemonitoring adatlap obm applikáción futó verzióját.

Az applikációhoz tartozó adattábla könnyen átültethető más adatbázisokba.
Miki úgy oldotta meg, hogy az ürgemonitoring során keletkezett adatokat, a
speciális leíró adatok miatt, külön adattáblába gyűjti az applikáció. A
fajadatokat innen lehet visszaolvasni a faj adatbázisba. Felteszem senki
nem akarja  saját adatbázisában tárolni, hogy hány méterre van a
legközelebbi lakott terület, erdő stb. Az applikációhoz le kell gyártani a
bejárási útvonalak poligonjait, vagy vonal változatát. Nálunk az jött be ha
a bejárási útvonalakra 2-m-es puffert rajzoltam, terepen ennél "keskenyebb"
sávot nem tudok tartani, ezt az összességében 4m széles sávot is nehéz. Az
applikációban csak mint térképi segédlet jelenik meg a transzekt, nem
"szól" az applikáció, ha a transzektnek vége van.

Motiváció a DINPI részéről az volt, hogy kielégítsük az
ürgemonitoring adatigényét ugyanakkor szolgáltasson alapadatokat a DINPI
faj adatbázisa részére is. Nálunk a DINPI-ben alapvetően pont-geometriához
gyűjtjük az adatot. Nem ragaszkodunk a transzekthez, mint objektumhoz
rögzített fajadatokhoz, mert a napi munka során kevéssé tudjuk használni a
transzekthez rögzített fajadatokat.

Az elkészült applikációban nem lehet felvenni az urgekolóniát lefedő
ellipszis két átlóját, mert ezt nem sikerült értelmezni, hogy ezt hogyan
kellene a terepen felmérni.

Ha egyetértetek javaslom, hogy tegyünk javaslatot az
ürgemonitoring adatlap felülvizsgálatára, a gyűjtött adatok milyenségére.
Véleményem szerint teljesen felesleges az adatlapon olyan adatokat
rögzíteni, amit az adatfelmérő a legnagyobb jóindulattal sem tud
megállapítani. Jó lenne látni, hogy hogyan hasznosulnak, milyen kérdések
megválaszolása miatt gyűjtjük (becsültetjük meg a felmérővel) azokat az
adatokat, melyek más adatbázisokból sokkal pontosabban kinyerhetők
lennének. Néhány változó esetén véleményem szerint érdemes elgondolkodni,
hogy biztosan mire is kíváncsi az adatfeldolgozó. pl. a fű átlagos
magassága objektív mérhető adatnak tűnik. Ne feledjük, hogy az adatlap
feltételezi, hogy a teljes kvadrát területét egyféleképpen használják,
homogén. Sok esetben ez nem így nan! Egy kaszált területen előfordulhat,
hogy néhány nap eltérés épp a kaszálás időpontja körül jelentős különbséget
okoz a fűmagasságban.

További változók között említhetném a talajvíz mélységét is, melyet az
általam ismert helyek közül egyetlen egy esetén tudom biztosan
megállapítani, a többinél csak feltételezni lehet, a felszínen sosincs
víz...  Még egyszer hangsúlyozom nagyon  fontos, hogy értsük, hogy miért
gyűjtjük a háttérváltozót, hogy miként lesz az adat felhasználva. Milyen
elemzések készülnek belőle.

Summa summarum: Biztos vagyok benne, hogy az applikáción van mit csiszolni
:-).

Hálás köszönet Bán Mikinek!

Üdv:
S

Üdv: Ne feledjétek letölteni a legújabb applikációt!
http://openbiomaps.org/downloads/files/mobil-app/test_version/obm-4.1.8-31.apk
-------------- next part --------------
An HTML attachment was scrubbed...
URL: <http://lists.openbiomaps.org/pipermail/biomaps/attachments/20210427/a4ed14df/attachment.htm>


More information about the Biomaps mailing list