<div dir="ltr">Sziasztok!<div><br></div><div>Talán többeteket érdekelhet, hogy Bán Miki segített összerakni az ürgemonitoring adatlap obm applikáción futó verzióját. </div><div><br></div><div>Az applikációhoz tartozó adattábla könnyen átültethető más adatbázisokba. Miki úgy oldotta meg, hogy az ürgemonitoring során keletkezett adatokat, a speciális leíró adatok miatt, külön adattáblába gyűjti az applikáció. A fajadatokat innen lehet visszaolvasni a faj adatbázisba. Felteszem senki nem akarja  saját adatbázisában tárolni, hogy hány méterre van a legközelebbi lakott terület, erdő stb. Az applikációhoz le kell gyártani a bejárási útvonalak poligonjait, vagy vonal változatát. Nálunk az jött be ha a bejárási útvonalakra 2-m-es puffert rajzoltam, terepen ennél "keskenyebb" sávot nem tudok tartani, ezt az összességében 4m széles sávot is nehéz. Az applikációban csak mint térképi segédlet jelenik meg a transzekt, nem "szól" az applikáció, ha a transzektnek vége van.</div><div><br></div><div>Motiváció a DINPI részéről az volt, hogy kielégítsük az ürgemonitoring adatigényét ugyanakkor szolgáltasson alapadatokat a DINPI faj adatbázisa részére is. Nálunk a DINPI-ben alapvetően pont-geometriához gyűjtjük az adatot. Nem ragaszkodunk a transzekthez, mint objektumhoz rögzített fajadatokhoz, mert a napi munka során kevéssé tudjuk használni a transzekthez rögzített fajadatokat.</div><div><br></div><div>Az elkészült applikációban nem lehet felvenni az urgekolóniát lefedő ellipszis két átlóját, mert ezt nem sikerült értelmezni, hogy ezt hogyan kellene a terepen felmérni.</div><div><br></div><div>Ha egyetértetek javaslom, hogy tegyünk javaslatot az ürgemonitoring adatlap felülvizsgálatára, a gyűjtött adatok milyenségére. Véleményem szerint teljesen felesleges az adatlapon olyan adatokat rögzíteni, amit az adatfelmérő a legnagyobb jóindulattal sem tud megállapítani. Jó lenne látni, hogy hogyan hasznosulnak, milyen kérdések megválaszolása miatt gyűjtjük (becsültetjük meg a felmérővel) azokat az adatokat, melyek más adatbázisokból sokkal pontosabban kinyerhetők lennének. Néhány változó esetén véleményem szerint érdemes elgondolkodni, hogy biztosan mire is kíváncsi az adatfeldolgozó. pl. a fű átlagos magassága objektív mérhető adatnak tűnik. Ne feledjük, hogy az adatlap feltételezi, hogy a teljes kvadrát területét egyféleképpen használják, homogén. Sok esetben ez nem így nan! Egy kaszált területen előfordulhat, hogy néhány nap eltérés épp a kaszálás időpontja körül jelentős különbséget okoz a fűmagasságban. </div><div><br></div><div>További változók között említhetném a talajvíz mélységét is, melyet az általam ismert helyek közül egyetlen egy esetén tudom biztosan megállapítani, a többinél csak feltételezni lehet, a felszínen sosincs víz...  Még egyszer hangsúlyozom nagyon  fontos, hogy értsük, hogy miért gyűjtjük a háttérváltozót, hogy miként lesz az adat felhasználva. Milyen elemzések készülnek belőle.</div><div><br></div><div>Summa summarum: Biztos vagyok benne, hogy az applikáción van mit csiszolni :-).</div><div><br></div><div>Hálás köszönet Bán Mikinek!</div><div><br></div><div>Üdv:</div><div>S</div><div><br></div><div>Üdv: Ne feledjétek letölteni a legújabb applikációt! </div><div><a href="http://openbiomaps.org/downloads/files/mobil-app/test_version/obm-4.1.8-31.apk">http://openbiomaps.org/downloads/files/mobil-app/test_version/obm-4.1.8-31.apk</a></div></div>